Hogyan védekezzünk a stroke ellen?

A "stroke" angol szó annyira ismertté vált  már a magyar nyelvben is, hogy  ha agyi katasztrófáról beszélünk, általában nem agyvérzést, szélütést, gutaütést, agyi infarktust  mondunk, hanem stroke-ként emlegetjük. Sajnálatos módon azért épült be és vált ismertté szóhasználatunkba, mert gyakran előforduló betegségről  van szó. Világszerte vezető halálok, Magyarországon a halálozás 51 %-át okozzák a szív  - és érrendszeri betegségek,  a stroke pedig a harmadik leggyakoribb halálozási ok.

Nem csak az idős korosztály betegsége a stroke! A statisztikai felmérések szerint a munkaképes korosztály 27%-át érinti.

Mi váltja ki?

Az agyi infarktus a központi idegrendszer sejtjeinek pusztulása, amelyet az agyat ellátó erek hirtelen elzáródása vagy az erek megrepedése okoz. Tünetei bár hasonlóak, mégis két jól elkülöníthető oka van: az agyi infarktus, melynek hátterében az agyat ellátó ér elzáródása áll (80%) valamint az agyvérzés, ami az agyat ellátó ér megrepedésének következménye (20%)

Kialakulása során egy vérrög vagy az érfalon képződő felrakódás következtében az érfal merevvé válik, ezért könnyebben  berepedhet, a lerakódásból leválhatnak darabok,  és elzárják az agyi artériát, blokkolva a vérkeringést. Az agyvérzés oka lehet továbbá az agyat ellátó erek károsodása és szakadása is.

A saját tömegéhez képest az agy vér-, oxigén- és tápanyagigénye nagyon nagy.  Ha az agy valamely területének vérellátásában  zavar következik be, és az néhány óránál hosszabb ideig tart, az agyszövet elpusztul. Már egy kis mennyiségű agyszövet elvesztése is nagyon súlyos következményekkel jár! Vannak életfontosságú szervek, amelyek vérellátási zavara halálhoz vezet. A túlélési esély csak 10 %. Túlélés esetén  súlyos életminőség-csökkenéssel lehet számolni, és  a rokkantság nagy részéért is ez a betegség felelős.

Milyen szembetűnő jelei vannak?

Az agyvérzés vagy vá­ratlanul következik be, vagy több napon át, fokozatosan „fejlődik ki". Sőt az is előfordulhat, hogy észrevétlenül zajlik le. Éppen  a napokban mesélte egyik ismerősöm, hogy  a férje úgy eltévedt, hogy keresésére kellett indulnia. Ez egy elég markáns jelzés volt, amit orvosi kivizsgálás követett. Megállapították, hogy már három agyi infarktusa volt korábban, ami bizonyára enyhébb lefolyású lehetett, azért nem vették észre, de emlékezőtehetségében és járásában mégis maradandó negatívumot hagyott.

A betegség súlyossága és természete szempontjából döntő fontos­ságú, hogy a károsodás melyik agyterületet és milyen mértékben érte. Bárhogy legyen is, a szélhűdés jelentősen megváltoztatja az illető ad­digi életvitelét. Bár bizonyos idő elteltével sokat javulhatnak az emlí­tett tünetek, de az nem várható el, hogy  minden olyan lesz, mint előtte volt. A változás, a javulás sokban függ az érintett személytől és környezetétől.

Az agyi érkatasztrófa általában nem jár fájdalommal. Így a betegek nem veszik komolyan, halogatják, hogy orvos segítségét kérjenek. Az agyi érkatasztrófában döntően fontos az azonnali, sürgős kórházi kezelés!.

Leggyakoribb tünetek:

• féloldali végtaggyengeség, - bénulás, de lehet csupán ügyetlenség is

• látászavar, látótérzavar, féloldali vakság

• a beszéd-nehézség, szavak formálása

• a száj „félrehúzódása”

• kettős látás

• a beszéd-értés

• nyelési zavar

• egyensúlyzavar, járásbizonytalanság

• féloldali végtagzsibbadás.

A maradandó agyi károsodással járó állapotot megelőzhetik a fent felsorolt, de csak átmenetileg fennálló tünetek, amik percekre, néhány órára jelentkeznek, majd maguktól megszűnnek. Ez az úgynevezett átmeneti agyi keringési zavar (TIA), mely súlyos betegséget jelent. Ha ilyenkor nem kerül kórházba azonnal a beteg, gyakran a következő hasonló tünet már maradandó, végleges károsodás jele.

Melyek a kockázati tényezők? 

Több tényező ismert, amely a szélütés kockázatát növeli.  

- Legfontosabb kockázati tényezője a magas vérnyomás, és a vérnyomás ingadozás is. A vérnyomás ingadozása az ereket komoly munkára kényszeríti, hiszen azok izmos fala kénytelen a váltakozó értékekhez igazodni. Ennek következtében sajnos könnyen sérülhet a belső érfal, mely tragikus következményekkel is járhat. Több kutatás is rámutatott ugyanis már arra, hogy a stroke esélye jelentősen megnő ingadozó vérnyomás esetén is.

- A dohányzás az agyér-betegségek kialakulásának 10-15 százalékáért felelős. Fokozza az érelmeszesedést, a trombózis kialakulását és emeli a vérnyomást. Cukorbetegség esetén a kockázat 2-3-szorosára nő. Egyéb rizikótényezőként kell megemlíteni a zsíranyagcsere-zavarokat, a magas konyhasóbevitelt, a túlzott alkoholfogyasztást,  a fokozott stresszes életvitelt és a túlsúlyt, ami a mozgásszegény életmód következménye lehet.

Mit tehetünk a kiváltó okokkal szemben?

A stroke kialakulásának esélyeit csökkenteni tudjuk a vérnyomás normális szinten tartásával, a dohányzás elhagyásával, megfelelő zsír- és sószegély táplálkozással, mértéktelen alkohol fogyasztás felhagyásával, a rendszeres testmozgással és nem utolsósorban a  rendszeres szűrővizsgálatokkal. Ugyanakkor nagy az egyéni felelősség is, oda kell figyelni testünk jelzéseire, és komolyan venni azokat.

Újabb fegyver a stroke elleni harcban

A WIWE, magyar fejlesztésű találmány, orovostechnikai,  diagnosztikai eszköz az EKGgörbe tulajdonságait kiértékelő, - a világon egyedülálló -  intelligens algoritmus segítségével megmutatja a hirtelen keringés-összeomláshoz vezető kamrafibrilláció kockázatát. Illetve segít diagnosztizálni a sokszor tünetmentes, de stroke kialakulásának veszélyét magában hordozó rohamszerű pitvarfibrillációt. A WIWE képes mérni a vér oxigénszintjét, a pulzust, illetve rendelkezik olyan egyéb funkciókkal is, mint a lépés- és kalóriaszámláló. Forrás: Gyógyhír Magazin

Sajnos felfüggesztették a gyártást, alapanyag hiány miatt.

Mi a különbség a három agyi rendellenesség között?

Lejegyezte: Barátfalvy Irén