A B-vitaminokról, melyek szerepet játszanak az agy és az idegrendszer működésében.
B1 vitamin (tiamin);
a gerincvelő és az agy közötti idegi jelátvitelért felelős. Serkenti a memóriát, megelőzi az idegkárosodást, szerepet játszik szénhidrátok anyagcseréjében, ezért sokszor a szénhidrátbevitel függvényében adják meg a szükségletét.
Legnagyobb koncentrációban: a szívben, a vesében, a májban, az agyban és a vörösvértestekben fordul elő.
Természetes forrásai: borsó, narancs, teljes kiőrlésű tészták, a dió- és mogyorófélék, a húsok (főleg a sertéshús) és a máj.
Felszívódását a többi B vitamin jelenléte és a C-vitamin segíti, míg a koffeinsav, a tea csersavja és a savlekötő szerek gátolják.
A napi adag: fél évesnél fiatalabbaknak 0.3 mg, 7-12 hónap között 0.5 mg, 1-3 év között 0.7 mg, 4-6 év között 0.9 mg, 7-10 év 1.2 mg, 11- 30 év között 1.3 mg a nőknél, 1.4 mg a férfiaknál, 31-60 év között 1.2 mg a nőknél, 1.3 mg a férfiaknál, 60 év felett a nőknél 1.1 mg, a férfiaknál 1.3 mg, várandósság alatt 1.5 mg, szoptatás alatt 1.6 mg.
B vitaminhiány a stresszes életmódot folytatóknál, az alkoholistáknál és az 55 év felettieknél fordul elő leginkább. Tünetei: fáradtság, émelygés, zsibbadó kéz, depresszió, rossz memória.
A szerveztünk gyorsan felhasználja a napi mennyiséget, így folyamatos bevitelre van szükség, de az előírtnál nagyobb mennyiségű B1-vitamin, kiüríti a többi B vitamint. A túladagolás következtében szapora pulzus, fejfájás, alvásképtelenség tapasztalható.
B6-vitamin (piridoxin);
7 formában létezik:
piridoxin (PN). Ezt használják a B6 vitamin pótlására.
piridoxin-5-foszfát (PNP).
piridoxál (PL).
piridoxál-5-foszfát (PLP). A PLP az emésztéskor létrejövő aktív változat.
piridoxamin (PM).
piridoxamin-5'-foszfát (PMP).
4-piridoxd sav (PA). A PA a vizelettel együtt távozik a szervezetből.
Legaktívabb formái a piridoxál és a piridoxamin.
Nélkülözhetetlen az enzimek előállításában, az izom és más szövetek felépítéséhez szükséges fehérjék képzésében és lebontásában, az egészséges bőr és az idegrendszer egészséges működésében, a fertőzések leküzdéséhez szükséges antitestek termelésében.
Megtalálható: a tőkehalban, a pulykahúsban, a banánban, a kelbimbóban, a mangóban, a barna lisztben és az ebből készülő pékárukban, a kukoricában, a zöldségfélékben.
Felszívódását segíti a B vitamin csoport többi tagja, a magnézium és a cink jelenléte a szervezetben, gátolja a felszívódást a penicillin, az alkohol, a dohányzás és a fogamzásgátló tabletták fogyasztása. Szükséglete elsősorban a fehérjebeviteltől függ. 100 gramm fehérje mellé 1,5-1,7 mg B6 vitamint javasolnak. Érdekessége, hogy szinte száz százalékosan felszívódik a bélrendszerből, a szervezetbe kerülése után 8 óra múlva a vizelettel kiürül.
Napi adag fél évesnél fiatalabbaknak 0.3 mg, 7-12 hónap között 0.6 mg, 1- 3 éves kor között 0.9 mg, 4-6 év között 1.3 mg, 7-10 év között 1.6 mg, 11- 14 év között 1.8 mg, 15 -18 év között 2 mg, 19 év felett a nők esetében 2 mg, a férfiak esetében 2.2 mg, várandósság alatt 2.6 mg, szoptatás alatt 2.8 mg.
Hiányában ún. pellegrás bőr- és nyálkahártyatünetek, vérszegénységgel és idegrendszeri zavarokkal járó epilepsziás görcsök léphetnek fel.
Túladagolás nem lehetséges, mivel vízben oldódó vitamin, de tartósan nagy mennyiségű (50 mg/testtömeg-kilogramm feletti) bevitele toxikus lehet.
B7 vitamin (H vitamin, másnéven biotin);
molekulája ként tartalmaz. Szerepet játszik a fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok lebontásában, nélkülözhetetlen a bőr, az idegek és a szőrzet épségét biztosító zsírsavak előállításához, segít az ekcéma és a bőrgyulladás gyógyításában, enyhíti a cukorbetegség tüneteit, ill. az izomfájdalmakat.
Megtalálható: a mogyoróban, a mandulában, a sertésmájban, a dióban, a szezámmagban, a túróban, a karfiolban. De a szervezetben az egészséges bélflóra is elegendő mennyiségben termeli.
Felszívódást segíti a B-vitamin-csoport többi tagja, a magnézium és a mangán, felszívódását gátolja a nyers tojásfehérjében található ún. avidin, és a rendszeres alkoholfogyasztás.
Napi adag: fél évesnél fiatalabbaknak 0,3 mg, 7-12 hónap között 0,6 mg, 1-3 év között 1.6 mg, 4-6 év között 1.1 mg, 7-10 év 1.4 mg, 11- 14 év között a nőknél 1.4 mg, a férfiaknál 1.7 mg, 15 -18 év között a nőknél 1.5 mg, a férfiaknál 2 mg, 19 év felett a nőknél 1.6 mg, a férfiaknál 2 mg, várandósság alatt 1.9mg, szoptatás alatt 1.8 mg, stressz és alkoholfogyasztás esetén 2.2 mg.
Hiányában bőr és az ajkak gyulladásos megbetegedése lép fel, illetve megfigyelhető a szőrzet kihullása és a nemi vágy csökkenése is.
Túladagolás vízben oldódó vitamin lévén lehetetlen.
B8-vitamin (kolin);
az inozitollal együtt elősegíti a zsírok és a koleszterin felhasználását a szervezetben. Közvetlenül bejut az agysejtekbe, ahol egy, az emlékezést segítő vegyület képződik belőle. Segít a koleszterin szintézis szabályozásában, a májban a toxikus anyagok és a gyógyszerek méregtelenítésében, megkönnyíti az idegimpulzusok haladását és javítja az emlékezőképességet is.
Megtalálható: a lecitinben, a májban, a tojássárgájában, a sörélesztőben, a búzacsírában.
Felszívódását gátolja az alkohol és a szulfa-gyógyszerek.
Napi ajánlott mennyiségét nehéz meghatározni, mert szervezetünk részben előállítja.
Hiányában fellép a máj cirrhosisa és zsíros elfajulása, az artériák megkeményedése és Alzheimer-kór.
Túladagolás miatti káros hatása nem ismert.
B9-vitamin (inozitol);
a lecitin egyik fő alkotórésze. A glükózból termelődik, és a központi idegrendszer (gerincvelő, agyvelő) egyes részein tárolódik. Nagyszerű ellenszere az érelmeszesedésnek. Részt vesz a zsíranyagcserében. Az egyes agyterületek (pl. a közti agy) működését befolyásolhatja. Hasonlít a vírusra, mert a vérben sodródva "halott" anyagként viselkedik, de amikor megérkezik az idegsejtbe, hirtelen életre kel.
Megtalálható: a húsokban, a tejben, a gabonában, a szójában, a csokoládéban (szójalecitin), az olajos magvakban, a gyümölcsökben, a dióban.
Felszívódását elősegíti a többi B-vitamin, felszívódását gátolja az aszpirin, az antibiotikumok, és a fogamzásgátló tabletták szedése, valamint a dohányzás és az alkoholfogyasztás.
Napi adagját illetően nem rendelkezünk pontos ajánlásokkal, lévén a szervezet is képes bizonyos mennyiségben előállítani. Igénye viszont szinte bizonyos, hogy függ a stressz mértékétől. Vizsgálatok szerint napi 4-8 gramm között változik a napi adag.
Hiányában ekcéma, hajhullás, keringési zavar, alvás- és szempanasz, székrekedés lép fel.
Túladagolása: jelenleg még nem ismert.
B12- vitamin (kobalamin);
a molekulájának közepére beépülő kobaltatom miatt másik gyakran használt elnevezése a kobalamin, vagy a ciano-kobalamin. Többféle létezik belőle, ezeket összefoglaló néven kobalaminoknak nevezzük. Növényi eredetű élelmiszereinkben nem, csak állati eredetűekben található meg.
A gyomor-bélrendszerből történő felszívódásához egy belső, úgynevezett intrinzik faktorra is szükség van.
Szerepe van az idegi ingerületek gyors átvitelét biztosító velőhüvely előállításában, megelőzi a vérszegénységet, serkenti a testnövekedést, védi az idegrendszert.
Megtalálható: a májban, a sertéshúsban, a tőkehalban, a kacsahúsban, a tojásban, a gabonapehelyben.
De a szervezetben a vastagbélben élő baktériumok is képesek előállítani, de mivel a vastagbélből már nem szívódik fel tápanyag, sajnos ezt a mennyiséget nem tudjuk hasznosítani.
Felszívódását segíti a B vitamin csoport többi tagja, a kalcium az A, E, és a C vitamin, viszont a felszívódást gátolja a magas koleszterinszintet csökkentő kolesztiramin, az alkohol, az altatók és a fogamzásgátló tabletták fogyasztása.
A napi adag: fél évesnél fiatalabbaknak 0.3 mg, 7-12 hónap között 0.5 mg, 1-3 év között 0.7 mg, 4-6 év között 1 mg, 7-10 év között 1.4 mg, 11 év felett, stressz , dohányzás és alkoholfogyasztás esetén 2 mg, várandósság és szoptatás alatt 2.6 mg.
Hiányában vészes vérszegénység lép fel (a vörösvértestek képzése szinte teljesen leáll), gyomor-bélrendszeri és idegrendszeri panaszok és tünetek jelentkeznek.