Többfelé olvasható/hallható, hogy hazánkban a csontritkulás népbetegségnek számít, közel egy-millió embert érint. Sajnos, ez a szám több is lehet, mert ez egy statisztikai adat, akikről vizsgálat vagy csonttörés alkalmával derült ki a csontállomány csökkenése, ezért egészségügyi nyilvántartottak.
A csontritkulás alattomos betegségnek számít, sokáig jelét sem mutatja, ha csökken a csont-állomány. Sokszor csak akkor tudja meg valaki, hogy csontritkulása van, ha csonttörést szenved.
A csontritkulás, ahogy a nevében is benne van, a csontok anyagának kóros mértékű csökkenését, megritkulását jelenti. A megmaradt csontállomány lehet szabályos a testben, de a kór által érintett csontok meggyengülnek, és emiatt a korábban könnyen kibírt terhelések hatására eltörhetnek.
Leggyakrabban a gerincet, a combnyakat, a medencét és a csukló csontjait érinti.
Érdemes oda figyelni arra a fontos tényre, hogy 35 éves korunk felett szervezetünk több csontot bont le, mint amennyit képez.
Természetesen szűrővizsgálattal megállapítható, ha csökkent a csontállományunk.
Nők esetében 50, férfiaknál 60 éves kor felett, de akár korábban is érdemes csontsűrűség-vizsgálatot nézetni, hiszen a megelőzés rendkívül fontos.
A csontritkulás szűrése teljesen fájdalommentes, a háziorvos adhat beutalót a reumatológushoz, aki csontsűrűség - vizsgálatot kérhet. Más szakorvos is adhat beutalót, ha vizsgálata során csontritkulásra utaló jeleket vél. Idősebb korban a legkisebb törést, bordarepedést is figyelmeztető jelnek kell tekinteni, és azt követően célszerű megnézetni a csontozat állapotát.
A csontritkulást nagyon komolyan kell venni, hiszen a csontok mennyiségi és minőségi romlásával járó betegség eredményeképpen a csontjaink akár a legkisebb nyomás hatására is összetörhetnek egy idő után.
A csontritkulás kialakulásának számos rizikó-faktora van;
- a nőknél kétszer gyakoribb betegség, mint a férfiaknál
- idősebb korúaknál gyakrabban előfordulhat
- örökletes tényezők is meghatározók lehetnek
- a testalkat is befolyásoló tényező, mivel a vékony vagy alacsony termetűek esetében nagyobb az esélye, mivel eleve kevesebb a kiindulási csonttömeg
- a kalcium felszívódásának csökkentése, gátolása következtében
- a dohányzás szintén növeli a csontritkulás kockázatát
- számos gyógyszer szedése is negatívan befolyásolja a csontsűrűséget, mint, ahogy
- a napjainkban jellemző mozgásszegény életmód.
- az ösztrogén termelődés.
Szerencsére sok, fontos dolgot tehetünk azért, hogy megőrizzük egészséges csontozatunkat, a megelőzésnek rendkívül fontos szerepe van
- fontos az ideális testsúly megtartása
- táplálékkal elegendő D vitamint és kalciumot vigyünk a szervezetünkbe. Fogyasszunk sok halat, tojást, szóját, mandulát, brokkolit, zabpelyhet, kemény sajtokat, káposztát, mogyorót, csonthéjasokat, mert ezekben különösen sok a kalcium
- szedjünk megfelelő mennyiségű étrend-kiegészítőt: kalciumot, D-vitamint, ha étkezéssel nem viszünk be elegendőt. A megfelelő mennyiségű D vitamin és kalcium bevitel már fél siker!
- A csont- és porcállomány épségének megőrzéséhez a B6-vitamin is hozzájárul, és segíti a törések gyorsabb regenerációját is. A C-vitamin olyan univerzális szükséglet, amit a csontok kapcsán sem hanyagolhatunk, mivel hiánya károsíthatja azok kollagén-állományát. A folsav és K-vitamin a csontanyagcseréhez szükséges vitaminok.
- a D vitamin nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a kalcium felszívódhasson
- a kalcium azért is nagyon fontos ásványi anyag, mert azontúl, hogy a csont alkotórésze, a csontképzést is elősegíti
- az ideális kalciumháztartáshoz és csontanyagcseréhez hozzájáruló ásványi anyagok szintén fontosok a szervezet számára. Ilyen a réz, a mangán, a magnézium, a foszfor és a stroncium.
- a testmozgás, mint a csontritkulás „ellenszere” . A mozgás jótékonyan hat a csontsűrűségre, naponta legalább fél óra mozgást iktassunk be
Mennyi a kalcium és D-vitamin napi szükséglete?
Kalcium hiány esetén az izmok fokozott görcskészsége, a csontok törékennyé válása léphet fel. Hosszan tartó kalciumban és D-vitaminban szegény táplálkozás, valamint a nem megfelelő mennyiségű mozgás, az arra érzékenyeknél könnyen csontritkuláshoz vezethet.
Túladagolás
Napi 2-3000 mg kalcium bevitele elősegíti a székrekedést, csökkenti a vas és a cink felszívódását és vesekőképződéshez vezethet.
D-vitamin hiányában a következő tünetek léphetnek fel: a csontok ásványianyag-tartalma elégtelenné válik, a csontok deformálódnak, elvesztik merevségüket, de rugalmasságukat is, emiatt könnyen törnek és nehezen gyógyulnak. A D-vitamin tartósan elégtelen bevitelének fontos szerepe lehet a csontritkulás kialakulásában is.
A D-vitamin fontos szerepet játszik a csontanyagcserében, a daganatok – leginkább a vastagbél- és emlőrák – megelőzésében és a daganattúlélésben, illetve az autoimmun betegségek elleni küzdelemben is.
Lejegyzete,
Barátfalvy Irén 2025-március 30-án