Hírleveleinkben többször írtunk a vitaminok és ásványi anyagok fontosságáról. Sokat lehet hallani róluk reklámokban, hirdetésekben, egészségvédő műsorokban. Viszont kevesebb szó esik az ugyancsak szervezeti működésünkhöz fontos nyomelemekről, melyek egészségvédő hatásairól nem szabad elfelejtkeznünk.
Mik is ezek a nyomelemek?
A nyomelemek ásványi anyagok, de kis mennyiségben vannak jelen a szervezetben, innen származik a megkülönböztető elnevezés. Vannak közöttük olyanok, melyek létfontosságúak.
A nyomelemek gyakran csak a gramm ezred részével mérhető mennyiségben, sokszor csak nyomokban fordulnak elő a szervezetben. Ma kb. 60–70 féle nyomelemet tartanak számon. Amilyen kicsi a mennyiségük, olyan nagy a jelentőségük. A nyomelemek a szervezet élettani folyamataiban központi szerepet játszó fehérje molekulák indítókulcsai, jelentős szerepük van a hormonális rendszer szabályozásában és az idegműködésekben is.
Fontosabb nyomelemek: szelén, cink, réz, króm, kobalt.
Szelén, a sokarcú nyomelem
A szelén jelentőségét kb. két évtizede fedezték fel. Azóta viszont sok kutató szerint az egyik leghatékonyabb anyag, melyre nagy szüksége van az emberi szervezetnek. Oly annyira elismerték fontosságát, hogy azóta különös figyelmet fordítanak a szelén-hiányos területekre. Magyarország is szelén-hiányos területnek minősül, ugyanis a talajban található szelénkoncentráció nem éri el a szükséges mennyiséget. A kutatások a szelénhiányt teszik felelőssé egyes népbetegségek (mint például a szív ,- és érrendszeri betegségek, ízületi bántalmak) kialakulásáért.
A stresszes életmód, a dohányzás, néhány gyógyszer (pl. fogamzásgátlók, aszpirin), lázas állapotok, idős kor és terhesség növelhetik a szükségletet.
Szelénforrás lehet a tengeri állatok húsa, illetve a vese, a máj és a teljes kiőrlésű gabona, de nem tudható, hogy melyik milyen mennyiségben vagy éppen tartalmaz-e szelént.
Valóban kis értékeket mutat a fenti táblázat, de ez a kis mennyiség mégis miért annyira fontos?
Milyen szervezeti működést segít a szelén?
Sok féle szervezeti működést támogat, nem véletlenül kapta a "sokarcú" jelzőt;
- antioxidáns védelmet biztosít
- gátolja a szabad gyököket
- védi a szervezetet a külső káros környezeti hatásoktól
- véd a sejtmérgektől
- gyulladás gátló hatása van
- hatással van a haj, bőr, köröm karbantartására
- fontos szerepük van az anyagcserében,
- támogatja az immunrendszer védelmét,
- segíti a koleszterin- és vércukorszint szabályozását
- kiemelt szerepe van a máj működésében
- szükséges a hatékony pajzsmirigyhormon termelődéséhez
- gátolja az erekben a vérrögképződést
- alapvetően fontos a növekedéshez.
- jótékony hatású ízületi bántalmak esetén
- megakadályozza a herpesz-vírus aktivitását,
- lassítja a szövetek oxidáció általi öregedését
- egyes daganatok kifejlődését is gátolhatja.
Jótékony hatásainak felsorolás valóban alátámasztja, hogy fontos nyomelemről van szó, célszerű étrend-kiegészítő formájában szedni, mivel fentebb szó volt róla, hogy hazánk szelénhiányos terület, tehát élelmiszereinkből nem biztos, hogy fedezni tudjuk a szükséges mennyiséget. Hatása fokozható C, - E-vitamin együttes alkalmazásával, valamint cinkkel együtt.
Viszont fontossága mellett arra is vigyázni kell, hogy túladagolt dózis hosszabb távon ne kerüljön a szervezetbe.
A cink fontos szerepe
A cink szintén egy antioxidáns, számos enzim és az inzulin alkotórésze, 2-3 grammnyi mennyiségben van jelen az emberi szervezetben;
- csökkenti a koleszterin lerakódásokat
- fontos szerepe van a szénhidrát-, a zsír-, a fehérje- és a nukleinsav-anyagcserében
- részt vesz az immunrendszer működésében
- a sav-bázis egyensúly fenntartásában
- gyorsítja a sebgyógyulást
- segít a prosztatapanaszok elhárításában.
Nagyobb cinkbevitelre van szüksége annak, aki B6-vitamint szed nagy adagban, aki cukorbeteg, valamint vegetáriánusoknál a csökkentett húsfogyasztás sem mindig fedezi a szükségletet. Cink tartalmú élelmiszerek: húsok, máj, hüvelyesek és a tojás, - de nem tudható, hogy amit elfogyasztunk ezek közül az élelmiszerek közül, melyik mennyi cinket tartalmaz.
A cink-étrendkiegészítő a cinkbevitel legjobb formája, de megtalálható valamennyi jó multivitamin-készítményben is. A cink fogyasztásánál is figyelni kell, hogy ne történjen túladagolás.
A cinkhiány tünetei
A cinkhiány tünetei rendkívül szerteágazók, ez egyben jelzi a cink számos funkcióját a szervezetben – melyről még nagyon sokat kell megtudnunk. A cink leggyakoribbi hiánybetegségei:
- étvágytalanság, anorexia
- hajhullás, bőrbetegségek, hasmenés, akne
- látászavar, gyenge ízérzés, szaglás, memóriazavarok
- ujjhegyek és tápcsatorna együttes gyulladása, hámhiánya (Acrodermatitis enteropathica)
- köröm rendellenességek
- érzelmi instabilitás, tanulási nehézségek
- mozgászavarok alacsony születési súly mellett
- hasmenés és tüdőgyulladás lefolyásának súlyosbodása)
- fejlődési rendellenességek
Szelén és cink együtt alkalmazva egymás hatását erősítik, vagyis együttesen erősebb a hatásuk, mint külön-külön kifejtett hatásaik összege.
Nyomelemek felvétele:
- emésztőszerveken keresztül
- légutak által (dohányzást is beleértve)
- szem, orr, száj
- bőrön keresztül
- implantátummal (beültetés)
Vannak olyan nyomelemek, melyek a szervezetre negatív hatásúak, sőt lehet mérgező hatású is;
A gyomor és bélrendszer károsodását okozhatják nagy mennyiségű fémsóoldat vagy savas élelmiszerek italok okozta fémkioldódás, - ételmérgezésként tartják nyilván.. Hányást, hasmenést és a keringés összeomlást okozhatnak. Ilyen hatást válthat ki az ólom, kadmium, bizmut, króm, vanádium ,arzén, vas stb.